A digitális készségek további fejlesztésére van szükség az Európai Bizottság jelentése szerint
Bár Magyarországon mind a lakosság, mind a vállalkozások digitális készségei javultak az elmúlt években, még mindig van hová fejlődni az Európai Bizottság Digital Decade jelentése szerint. A vállalkozások lemaradásban vannak a mesterségesintelligencia-megoldások használatában és egyébként is csupán minden második kkv rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel. A digitális átállás elősegítésében, felgyorsításában a DigitalTech EDIH térítésmentes képzésekkel és tanácsadási szolgáltatásokkal segíti a hozzá forduló kkv-kat és közintézményeket.
Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő uniós index, a Digital Decade szerint Magyarország több szempontból is fejlődött digitalizáció tekintetében, különösen a hálózatfejlesztésben, a szélessávú és 5G internetkapcsolatok lefedettségének és az alapszintű digitális készségekkel rendelkező lakosság arányának növelésében ért el jelentősebb sikereket.
A Digital Decade négy dimenzió – lakosság digitális készségei, vállalkozások digitális fejlettsége, hálózat és infrastruktúra, digitális állam – mentén elemzi az egyes európai uniós tagállamok előrehaladását a digitális átállás felé.
Minden második kkv rendelkezik csak alapszintű digitális készségekkel
A hazai kkv-k 53,2%-a rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, azaz biztosít például távoli elérést munkatársainak a cég rendszereihez, tart online meetingeket vagy alkalmaz IT-szakértőt. Ezzel az eredménnyel az ország néhány százalékkal az uniós átlag alatt teljesít, a jelentés készítői szerint azonban pozitív fejlemény, hogy az elmúlt két évben csaknem 25 százalékos fejlődést sikerült elérni e területen.
Egyelőre nagyon kevés magyar vállalkozás alkalmaz ugyanakkor MI-alapú megoldásokat: 2023-ban arányuk mindössze 3,7 százalék volt, amellyel csupán a szomszédos Romániát és Bulgáriát tudtuk megelőzni a tagállamok közül. Ezen a területen a szomszédos államok közül Szlovákia (7%), Horvátország (7,9%), illetve Ausztria (10,8 százalék) lényegesen jobban teljesít.
Felhőalapú szolgáltatásokat a jelentés szerint a vállalatok 37,1%-a használ, míg adatelemzésben a riport szerint messze az uniós átlag felett teljesítenek a magyar vállalkozások, ami annak fényében meglepő, hogy az adatokra épülő mesterségesintelligencia-használatban Magyarország a sereghajtók között található.
A megfelelő digitális kompetenciák megléte jelentősen segítheti a vállalkozásokat hatékonyságuk növelésében. A DigitalTech EDIH ehhez nyújt térítésmentes segítséget. Akár a kiberbiztonság, a pénzügyi digitalizáció, az oktatás vagy blokklánc technológia vagy az üzletfejlesztés terén van szüksége egy szervezetnek támogatásra, szakértőink rendelkezésre állnak.
A lakosság egyre nagyobb aránya sajátít el digitális készségeket
A Digital Decade vizsgálja a lakosság digitális készségeit is. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy a helyzet 2021 óta jelentősen, közel tíz százalékkal javult: 2023-ban a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel. Ezzel az eredménnyel az uniós átlag (55,6 százalék) felett helyezkedik el az ország, a tagállamok között pedig a tizenötödik helyen állunk.
Az infokommunikációs szakemberek aránya (4,2%) a magyar munkavállalók körében az elmúlt években némileg nőtt, de továbbra is az EU-s átlag (4,8%) alatt maradt. A digitálisan képzett szakemberek iránti kereslet eközben továbbra is jelentős, különösen a mesterséges intelligencia (MI), a felhőtechnológiák és a kiberbiztonság területén.
Az infrastruktúra készen áll a digitális átállásra
Magyarország 2018 óta élen jár az IKT-infrastruktúrafejlesztésben: a szélessávú összeköttetések aránya az uniós átlag feletti – az üvegszálas kapcsolatok elterjedtsége (76,2%) különösen magas az uniós átlaghoz (64,0%) képest.
Ezzel párhuzamosan az 5G mobillefedettség is folyamatosan növekszik, 2023-ra az előző évi 57,9 százalékról 83,7 százalékra, vagyis csaknem másfélszeresére emelkedett – de még ennek ellenére is az EU-s átlag (89.3%) alatt maradt. A jelentés készítői azonban kiemelték, hogy míg az uniós országokban átlagosan az ügyfelek közel negyede már 5G-képes SIM-kártyát használ, Magyarországon ezek részaránya csupán 7,4 százalék. Jelentős lemaradás van c igénylő szolgáltatások kiszolgálásához használatos 3,4-3,8 gigahertzes frekvenciasáv használhatóságában is: a hazai háztartások 37,7 százaléka férhetnek hozzá ezekhez, míg az unióban már minden második háztartás élhet a lehetőséggel.
A digitális állam fejlődik
Ami a polgárok és a vállalkozások számára a legfontosabb digitális közszolgáltatások elérhetőségét illeti, Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt van. Bár tízből hét magyar már rendelkezik elektronikus személyazonosító igazolvánnyal, annak használata egyelőre belföldi szolgáltatásokra korlátozódik. Ezen a területen a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program bevezetésével várható majd nagyobb változás.
